Foghúzás utáni teendők
Foghúzás után egy-két órával vegyen be egy szem fájdalomcsillapítót.
Így a beavatkozás utáni közvetlen sebfájdalom elkerülhető. Normális esetben több fájdalomcsillapítóra nem lesz szüksége.
A foghúzás után közvetlenül nem szabad öblögetni és köpködni. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a sebről leeső vérömleny nyomán vérzés indul meg.
Amíg az érzéstelenítés tart, nem szabad ennie, ellenkező esetben komoly sérülést okozhat a saját szájában.
Inni lehet, de az az elmélet, hogy a tömény szeszes ital fertőtlenít jelen esetben téves; sőt káros is, mert inkább a vérzést indítja meg.
A fogeltávolítás utáni napokban különösen fontos a szájhigiénia fenntartása. Ha lehet, még többet kell fogat mosni, mint egyébként. Jó szolgálatot tesz, ha szájfertőtlenítő oldattal öblöget (persze nem közvetlenül a foghúzás után).
Ha gyulladt volt a fog illetve környezete, előfordulhat, hogy láz jelentkezik. Ilyenkor a szokásos lázcsillapító gyógyszereket használja.
Ha ezeket a tanácsokat betartotta, nagy a valószínűsége, hogy rendben gyógyul. Sajnos komplikációk ennek ellenére előfordulhatnak. Ilyenkor keresse fel orvosát, és ne kísérletezzen a “népi” gyógymód széles palettájával.
A dohányzás káros hatása
A dohányzás néhány kellemesnek tűnő hatásáért cserébe sokrétű károsító hatást kell elszenvednünk. Ezen káros hatások a szájüreget, a légcsövet, a tüdőt és a szervezet más részeit egyaránt érintik. A hatás lényege, hogy dohányzás közben forró, irritatív, mérgező anyagokat tartalmazó füstöt szívunk be, mely kiszárítja és gyulladásba hozza mindazon szöveteket, melyekkel érintkezésbe lép. A dohányfüst mintegy 4000 különböző vegyületet tartalmaz, mely vegyületek részben irritálják a nyálkahártyákat, részben azokon átjutva mérgező, mutagén (a sejtek alapinformációit megváltoztató) vagy karcinogén (daganatkeltő) hatást fejtenek ki.
A károsító anyagok hatékonyságát növeli a füst magas hőmérséklete, a szárító hatás pedig csökkenti a nyálkahártya-felületek ellenálló képességét, ezzel is elősegítve a káros vegyületek bejutását a szervezetbe. A dohányzás során keletkező mérgező füst először a szájüregen halad át, itt indul tehát sokrétű romboló hatása. A szájüregben a fogakkal, a fogak tartószerkezetének egyes elemeivel (íny) és a többi szájképletet borító szájnyálkahártyával találkozik. A füst a fogak felszínén kis felrakódásokat, elszíneződéseket okoz, mely a világosbarnától a teljesen feketéig különböző árnyalatokat mutat, és olyan zavaró esztétikai hatást okoz, amelyet magunknál kevésbé, mások esetében könnyebben észreveszünk.
Külön kell beszélnünk arról a súlyos romboló hatásról, melyet a dohányfüst a fogágyban végez. Hatása a helyi védekező rendszer károsításán, a kórokozók esélyeinek javításán át a direkt mérgező hatásokig tart. Ilyen módon segíti azokat a gyulladásos folyamatokat, melyeket speciális mikroorganizmusok okoznak és melyek eredményeképpen a fogágy leépül, a fogak mozgathatóvá válnak, majd elvesznek. A fogágybetegségek úgyszólván valamennyi típusát okozhatja, előrehaladását fokozhatja, a gyógyulás esélyeit pedig ronthatja a dohányzás.
A prognózist mindenképp javíthatja a dohányzás elhagyása, de fontos tudni, hogy a fogágybetegség csupán egészen kezdeti fázisában fordítható vissza orvosi segítség nélkül. Az igen gyakran előforduló betegség állandó szájüregi fertőzöttséget és csökkent tisztíthatóságot eredményez, ezáltal a fogszuvasodás valószínűségét is növeli. Összességében egészségtelen, csúnya fogazatot és kellemetlen szájszagot produkál, amely önmagában is csökkenti az egyén népszerűségét, sikerességét. A fogágy károsodása nemcsak a fogelvesztés kellemetlenségével járhat, hanem összefüggésbe hozták például a szívinfarktussal, az agyvérzéssel és más, súlyos egészségügyi problémákkal.. A dohányzás legsúlyosabb szájüregi hatása a nyálkahártya és az alatta lévő szövetek károsítása, melynek eredményeképp fatális következményű daganatos folyamatok indulhatnak el.
A dohányzás hatása a szájnyálkahártyára egyértelmű ma már. Ezt a területet érinti a legforróbb füst, kiszárítva, szinte kimarva azt. A füstben lévő gázok, gőzök és karcinogén kátrányanyagok hamar legyőzik a védekező mechanizmusokat, kiszáradt, megvastagodott, fehér foltokat okozva (ennek neve leukoplakia). A hámréteg az ilyen megváltozott területeken vastagabb, de gyengébb minőségű és jobban átereszti a daganatkeltő anyagokat, így ezen elváltozások talaján nagyobb a daganat kialakulásának valószínűsége.
A dohányzás esztétikailag káros hatását, a fogak elszíneződéseit különböző fogfehérítési eljárásokkal tudjuk orvosolni.
A leghatékonyabb ezek közül a rendelői fogfehérítés amely eltünteti a dohányzás okozta elszíneződéseket.
Természetesen a fentieket figyelembe véve a legjobb megoldás a dohányosoknak az egészségük érdekében, a dohányzás elhagyása. Ehhez kitartásra és sok esetben segítségre van szükségük!
Legyünk mellettük és támogassuk őket ennek a káros szenvedélynek a legyőzésében!
A tejfogakról
A születés időpontjában a tejfogak ugyan még nem láthatók a szájban, de már ott vannak a csírái a csontban és rövid „fog-életük” ideje alatt tartós és fontos feladatokat látnak el:
- a helyes harapás és rágás kialakulásában fontos szerepük van,
- a beszédhangok helyes képzéséhez nélkülözhetetlenek,
- biztosítják a helyet a maradó fogak számára.
Éppen ezért a tejfogakat is úgy kell ápolni/gondozni az első naptól kezdődően, mint később a maradó fogakat, hiszen a tejfogak részben még a 12. életévig a szájban maradnak, jóllehet a fogváltás a hatéves korral megkezdődik.
Ha a tejfogak szuvasodnak, azt a maradó fogak is megsínylik: az előtörő 6 éves kori maradó őrlőfog a szuvas tejfogat előrenyomja – így a maradó fogak helye elveszhet.
Még rosszabb, ha egy tej- zápfog az ötödik életév előtt szuvas lesz, és el kell távolítani. Akkor ugyanis az alatta lévő fognak vagy szemfognak egyáltalán nem marad helye. A maradó fogak teljesen ferdén nőnek, és a normális, szép fogsoron kívül helyezkednek el. Ezzel aztán már előre be lesz programozva egy minden vonatkozásban drága fogszabályozási kezelés: ez sokáig tart, és nemcsak a gyerekeknek kellemetlen, hanem a szülő pénztárcáját is terheli.
A fogszuvasodás megelőzése a tejfogak esetében segít elkerülni a fogak állásában bekövetkező eltéréseket.